A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt pályázatot írt ki az egykori Hotel Maroni helyére tervezett Multifunkcionális Konferenciaközpont tervezésére.
Elképzelésünk szerint a főépület alapformája egy koncentrikus körökből álló épület, amely itt-ott kilép a szabályosságból és mint egy szélforgó terül el a telken. A szertelen forgást az épület magját alkotó szigorú téglalap alaprajzú konferenciaközpont zabolázza meg, amely zöld rombusz formájú burkolatával a kültérben és a beltérben is markánsan jelenik meg. Az épület többi részén a fa és a fekete lemez dominál, ami mintegy háttérként szolgál a buja környezetnek. A fa lamellák körbeveszik a tömeget, de az épület itt-ott fellebbenti a “ruháját” és bepillantást enged, invitál az épület belseje felé.
A forma kialakításánál fontos szempont volt, hogy a meglévő fákat megőrizzük, így a " forgók" körülölelik a jelenleg is ott álló fa csoportokat.
A kör közepén egy belső tér bújik meg, ami az utca felé zárt, a telek belseje felé nyitott. A belső tér a találkozások és a kültéri események központja. Az épülethez, mintegy hozzádőlve egy lépcsőzetes “domb” helyezkedik el, ami nézőtérként is funkcionál, szabadtéri színházi előadások vagy szabadtéri mozi helyszíneként.
A területen helyezkedik el egy megtartandó épület, ami egykor szállásként funkcionált a hotel dolgozói számára. A meglévő épületet úgy formáltuk át, hogy illeszkedjen az újonnan épülő központhoz és kiegészítse annak funkcióját.
Az általunk megálmodott emlékmű formai kialakítása abból a kiírásban is megjelenő igényből táplálkozott, hogy egy olyan emlékmű épüljön, amely egyaránt lehetőséget biztosít egy hivatalos katonai felvonulással egybekötött megemlékezésnek és a hozzátartozók, rokonok, a magyarság nyugodt, elmélyült megemlékezésének is. Egy olyan szakrális tér kialakítására törekedtünk, amely befogadja a hazatérő katonák lelkét. Egy hely, ahol az egész nemzet emlékezik, amely a magyarok szellemének együttes erejével hívja haza és teremt végső nyughelyet az első világháborúban elhunytak lelkének.
A hazatérő katonákat szimbolizálva a téren az emlékmű felé közeledve előbb elszórtan, majd egyre sűrűbben corten acélból készült katonai bakancs nyomokat láthatunk a burkolatban. Az emlékmű tér felé néző nagyméretű pixelbeton falán, hazatérő, az építmény belseje felé tartó katonák sziluettjei rajzolódnak ki megtörve, fáradtan tartva a megnyugvás felé.
Az építmény központjában egy vércsepp rajzolódik ki. A lábnyomok e központi maghoz érve megsokasodnak, majd összeolvadnak vele, egy nagy vércseppként szimbolizálva hazájukért áldozott életüket. A központi magot körülvevő corten acélból készülő falra kerül a 661.000 soha vissza nem tért katona neve, amely oly módon veszi körül a középen állót, hogy nem láthat ki a térre, az íves fal a tekintetnek csak felfelé, az ég felé enged utat. A nevek sokaságát őrző acél fal felett ereszként előre nyúló perembe az első világháború nagy csatáinak helyszínei kerülnek, perforált technológiával. Így amikor a nap rásüt a peremre, a véres csaták helyszínei úgy vetülnek az katonák neveire, ahogy egykor az itt zajló csaták terhe hőseink szívére.
A négyzet alaprajzú, 3x3 méter nagyságú pavilonegységek a helyszínen, de előre legyártott módon is összeállíthatók. A kisebb helyigényű funkciók számára egy modul is elegendő, - például egy esőbeálló – míg a nagyobb teret igénylő funkciók esetében az egyes modulok összeforgathatóak, így végtelen hosszú láncot alkotva szinte korlátlanul bővíthetőek.
A formai kialakítást tekintve egy olyan egységet álmodtunk meg, amely egy egyszerű természeti formára, egy sziklára, egy hegycsúcsra emlékeztet. Az egyes elemeket egymásmellé sorolva egy hegyláncolat formája jelenik meg szemünk előtt. Akár az alapegységet, akár az összeillesztett formát vizsgáljuk, minden oldaláról más és más képet mutat, hiszen a természetben sem találunk két tökéletesen egyforma, tökéletesen szimmetrikus képződményt.
A pavilonok külső megjelenése is a környezetbe való integrálódást, annak minél kisebb mértékben való megzavarását hivatott szolgálni. Külső oldalát a környéken megtalálható kidőlt fákból készített fazsindely borítja, amelyek rongálódás esetén könnyebben és olcsóbban cserélhető, mint egy előre gyártott homlokzat-burkolati rendszer elemei.
A belső oldal a folyamatos igénybevétel és felismerhetőség miatt, feltűnő színű teljesen vízhatlan és könnyen tisztítható műgyanta bevonatot kap, amely a megfelelő irányból láthatóvá teszi a pavilonokat. Az élink színek egy nagyobb, átfogó arculati kialakítás részét is képzik. Minden helyszínen különböző színű pavilon jelenik meg, amely szín visszaköszön a turistáknak szóló kiadványokon, szórólapokon vagy az egyes helyszíneket összekötő útvonalak jelölésében, így téve könnyebbé a tájékozódást.
A célom egy olyan kilátó tervezése volt, amely szimbolikus jelentéssel bír, nem uralkodva a környezete felet inkább hozzáidomulva kiegészíti azt. A Bence-hegy frekventált elhelyezkedése miatt sok irányból látható és gyönyörű panorámás kilátást biztosít az idelátogatók számára. Most egy kilátó domb van a hegy tetején, amire csigavonalban egy lépcsősor vezet fel. A megszokott harmonikus környezetet megtartva a tervezett épület ezekhez idomulna hozzá.
Akárcsak az itteni dombokba épített présházak, a kilátónak is két bejárata volna; egy a domb aljáról, a másik pedig a tetejéről.
Az épület fő építőanyaga a környezetét is meghatározó fából valósulna meg.
Előképeket szintén a közvetlen környezetből merítettem. A Velencei-tó környékét meghatározó víz és szőlő adott inspirációt.
A hajók duzzadó vitorlája és a felfelé kúszó szőlő ága jelenik meg az épület formai kialakításában.
Az egyszerű téglatest két oldala van csak “megvágva". Az egyik egy háromszögben a másik egy íves formában, melynek minden töréspontja a háromszög alsó pontjába fut be, megjelenítve így a kívánt formát.
A külső burkolat egy hézagosan elhelyezett deszka burkolat. A vitorla ívnél megfordítva a szélesebb hézagok lesznek tömörek, ami jobban kiadja a finom vonalak által határolt „negatív" vitorla alakját. Az épület öregedése a szélesebb lamellákon hamarabb jelenik meg összeérve majd a domb természetes világával, ami szőlő indaként fut majd fel a magasba.
DECODE
díjtárgy tervezési pályázat
2021
A forma alapinspirációját a klasszikus serleg forma kortárs megfogalmazása ihlette. A magas karcsú alak minden irányból nézve másik arcát mutatja. A serleg ívelt formája az egyik belső lapon jelenik meg, míg a másikon annak tükörképeként az inverz forma folytatódik. Az egyetlen tömör lapon a decode felirat az élen átfordulva rajzolódik ki. A felirat megjelenítését fontosnak tartottuk, mivel meghatározó eleme a koncepciónak. A díj 27 cm magas, alapját egy 4,5 cm sugarú kör alkotja. A díj alapjául szolgáló henger 6 cm magas. A díj tetejét egy keskeny kalap zárja, aminek alsó részén inverzben jelenik meg az évszám. Ez a magasfényű fehér belső lapon visszatükröződve válik olvashatóvá. A díj alapja és a kalapját alkotó felső lap matt fehér, míg a belső elemek magasfényű fehér műanyagból készülnek.
DECODE
díjtárgy tervezési pályázat
2021
Talán már minden építész találkozott azzal a mémmel, amin egy fehér kocka láttán az emberek azt mondják, unalmas, ez csak egy fehér kocka…de mit látnak az építészek? Letisztult, modern, gyönyörű…Az általunk tervezett díj is ebből a bizonyos fehér kockából indul ki, amit mi ki is nyitunk, „decode”-olunk. A kiindulási forma egy 12x12cm-es matt fehér kocka. A felnyitott kocka belsejében két egymásra merőleges, de egymással csak egy rövid szakszon érintkező lapot találunk. A felirat megjelenítése fontos és meghatározó eleme a koncepciónknak. Az egyik lap alján megjelenik a DECODE felirat fele, kihasználva a szó tükörszimmetrikusságát, így a teljes név a kocka alsó részén megjelenő tükröződéssel válik olvashatóvá. Az évszám felső része az egyik, míg az alsó része a másik lapra kerül. Így az évszám akkor áll össze egésszé, ha a díjat egy bizonyos szögben tartjuk. A díj 24 cm magasságú, az alaját egy 9 x 9 cm-es négyzet alkotja. A felnyitott kocka alsó része 9 cm, míg a feltolt „kalap” 3 cm vastagságú. Így a kocka 1/3-2/3 arányban nyílik fel. Anyagát tekintve a kocka belsejét magasfényű fehér, míg a külső részeket matt fehér anyagból képzeltük el.
FSH V.I.P pavilon döntős pályázata
2012 országos ötletpályázat
első helyezett
Média Építészeti díj 2012
közönség díj
Tervünkkel megosztott első helyezést értünk el és még ugyanebben az évben tervünkért a közönségtől a Média Építészeti Díját is megkaptuk.
Fő koncepcióként csapatmunka, a sebesség és az innováció gondolatait tartottunk szem előtt. A pavilon kecsesés finom formaképzésével egy száguldó versenyautót idéz. A pálya felett átívelő lelátó tökéletes élményt biztosít a nézőknek, hiszen fizikailag is a pályán lehetnek a verseny során.
Gyár megtöltve kultúrával
2014 országos ötletpályázat
Millenáris Széllkapu Ötletpályázat
A feladat a meglévő gyárépület megtartásával és annak átalakításával egy interaktív fedett,de átjárható csarnok tervezése volt.
Az épület előtti tér lesüllyesztése nyáron pihenő és találkozó helyként, még télen szabadtéri korcsolyapályaként is használható. Az épület kortárs művészetek számára kiállító területként ,a látogatók számára kilátóként, szabadtéri színpadként és szabadéri moziként funkcionál. A forgalomtól teljesen elzártterületen a sportolni vágyók, és a családok is megtalálják a számukra legalkalmasabb kikapcsolódási lehetőséget.
Kürtbe vésett ország
2012 Országzászló ötletpályázat
Jászberény
Különösen fontos számunkra ez a munkánk, mivel ez volt az első pályázatunk az egyetemi évek alatt. A tervpályázatra készült makett külön dícséretben részesült.
A Jászberényben őrzött Lehel kürtje adta a koncepció alapgondolatát. A nyersbetonból készített kiterített kürtben a különböző határok lenyomata jelenik meg, melyek közül a legmélyebben a jelenlegi és egyben legkisebb területet közrefogó országhatárvonal látható. Akárcsak a kürtöt itt is két fémpánt szimbolikusan is összefogja az eltört/ elszakított részeket
jövő konyhája pályázat
2013 országos ötletpályázat
kiemelt dicséret
construma kiállítás
"Anikó és Csaba terve szintén nagyon igényes, szép és átgondolt. A terv lényege, hogy a konyha használat után egy egyszerű bútordarabbá alakítható, így az egyterű lakásokban sem zavaró a jelenléte, sokkal inkább egy szép komód érzetét kelti. A mobilizálható tervvel szintén ugyan az volt a probléma: nem tartalmazott íveket, hajlatokat."