Prefa pályázat

2018 ötletpályázat_3. helyezet

„A meglévő, 1970-es években épített, majd 1990-es években átalakított lakóház meredek, kelet-nyugat irányú lejtőn helyezkedik el. A modernista jegyeket mutató épület jelenlegi karaktere a tulajdonos kedvére való azonban az épületet funkcióiban, alapterületében bővíteni kívánja. A tervezők a feladatot egy újabb szint ráépítésével, annak az emelkedő telken való hátrahúzásával oldották meg oly módon, hogy az így egymásra torlódó tömegek a garázsszinttől az új ráépítésig egységes kompozíciót alkossanak.

A régi és új tömegek tudatos elkülönítése, a kiegészítés megjelenésének tompítása érdekében az új felső szint eltérő anyaghasználattal jelenik meg: míg a ma is létező tömegek változatlanul hófehér vakolt felületekkel mutatkoznak, a kiegészítés antracitszürke PREFA préselt fogazottprofil burkolatot kap. A függőleges bordázatú fémlemez burkolat a részben hídként megjelenő szintet teljes emeletmagasságban átfogja. Különös módon a kontrasztos tömegek révén a kiegészítés szerényen, méretéhez képest visszafogottan jelenik meg. A burkolat kialakítása jól illeszkedik a nagy magasságú nyílászárókhoz, magától értetődő módon oldja meg az épületsarok lekerekítését.

A zsűri a munkát a tudatos építészeti eszköztár kialakítását szolgáló, a PREFA termék sajátosságait előnyösen kidomborító anyaghasználat miatt a tervet megosztott harmadik díjazásra érdemesnek találta.”-Erő Zoltán

A hősök hazatérnek - Az első világháború emlékművének pályázata

2016 országos ötletpályázat

Az általunk megálmodott emlékmű formai kialakítása abból a kiírásban is megjelenő igényből táplálkozott, hogy egy olyan emlékmű épüljön, amely egyaránt lehetőséget biztosít egy hivatalos katonai felvonulással egybekötött megemlékezésnek és a hozzátartozók, rokonok, a magyarság nyugodt, elmélyült megemlékezésének is. Egy olyan szakrális tér kialakítására törekedtünk, amely befogadja a hazatérő katonák lelkét. Egy hely, ahol az egész nemzet emlékezik, amely a magyarok szellemének együttes erejével hívja haza és teremt végső nyughelyet az első világháborúban elhunytak lelkének.

A hazatérő katonákat szimbolizálva a téren az emlékmű felé közeledve előbb elszórtan, majd egyre sűrűbben corten acélból készült katonai bakancs nyomokat láthatunk a burkolatban. Az emlékmű tér felé néző nagyméretű pixelbeton falán, hazatérő, az építmény belseje felé tartó katonák sziluettjei rajzolódnak ki megtörve, fáradtan tartva a megnyugvás felé.

Az építmény központjában egy vércsepp rajzolódik ki. A lábnyomok e központi maghoz érve megsokasodnak, majd összeolvadnak vele, egy nagy vércseppként szimbolizálva hazájukért áldozott életüket. A központi magot körülvevő corten acélból készülő falra kerül a 661.000 soha vissza nem tért katona neve, amely oly módon veszi körül a középen állót, hogy nem láthat ki a térre, az íves fal a tekintetnek csak felfelé, az ég felé enged utat. A nevek sokaságát őrző acél fal felett ereszként előre nyúló perembe az első világháború nagy csatáinak helyszínei kerülnek, perforált technológiával. Így amikor a nap rásüt a peremre, a véres csaták helyszínei úgy vetülnek az katonák neveire, ahogy egykor az itt zajló csaták terhe hőseink szívére.

Pavilonok Normafán

2016 országos ötletpályázat

Bence-hegyi kilátó ötletpályázat 

2015 országos ötletpályázat

külön dícséret

A négyzet alaprajzú, 3x3 méter nagyságú pavilonegységek a helyszínen, de előre legyártott módon is összeállíthatók. A kisebb helyigényű funkciók számára egy modul is elegendő, - például egy esőbeálló – míg a nagyobb teret igénylő funkciók esetében az egyes modulok összeforgathatóak, így végtelen hosszú láncot alkotva szinte korlátlanul bővíthetőek.

A formai kialakítást tekintve egy olyan egységet álmodtunk meg, amely egy egyszerű természeti formára, egy sziklára, egy hegycsúcsra emlékeztet. Az egyes elemeket egymásmellé sorolva egy hegyláncolat formája jelenik meg szemünk előtt. Akár az alapegységet, akár az összeillesztett formát vizsgáljuk, minden oldaláról más és más képet mutat, hiszen a természetben sem találunk két tökéletesen egyforma, tökéletesen szimmetrikus képződményt.

A pavilonok külső megjelenése is a környezetbe való integrálódást, annak minél kisebb mértékben való megzavarását hivatott szolgálni. Külső oldalát a környéken megtalálható kidőlt fákból készített fazsindely borítja, amelyek rongálódás esetén könnyebben és olcsóbban cserélhető, mint egy előre gyártott homlokzat-burkolati rendszer elemei. 

A belső oldal a folyamatos igénybevétel és felismerhetőség miatt, feltűnő színű teljesen vízhatlan és könnyen tisztítható műgyanta bevonatot kap, amely a megfelelő irányból láthatóvá teszi a pavilonokat. Az élink színek egy nagyobb, átfogó arculati kialakítás részét is képzik. Minden helyszínen különböző színű pavilon jelenik meg, amely szín visszaköszön a turistáknak szóló kiadványokon, szórólapokon vagy az egyes helyszíneket összekötő útvonalak jelölésében, így téve könnyebbé a tájékozódást.

A célom egy olyan kilátó tervezése volt, amely szimbolikus jelentéssel bír, nem uralkodva a környezete felet inkább hozzáidomulva kiegészíti azt. A Bence-hegy frekventált elhelyezkedése miatt sok irányból látható és gyönyörű panorámás kilátást biztosít az idelátogatók számára. Most egy kilátó domb van a hegy tetején, amire csigavonalban egy lépcsősor vezet fel. A megszokott harmonikus környezetet megtartva a tervezett épület ezekhez idomulna hozzá.
Akárcsak az itteni dombokba épített présházak, a kilátónak is két bejárata volna; egy a domb aljáról, a másik pedig a tetejéről.

Az épület fő építőanyaga a környezetét is meghatározó fából valósulna meg.
Előképeket szintén a közvetlen környezetből merítettem. A Velencei-tó környékét meghatározó víz és szőlő adott inspirációt.
A hajók duzzadó vitorlája és a felfelé kúszó szőlő ága jelenik meg az épület formai kialakításában.

Az egyszerű téglatest két oldala van csak “megvágva". Az egyik egy háromszögben a másik egy íves formában, melynek minden töréspontja a háromszög alsó pontjába fut be, megjelenítve így a kívánt formát.
A külső burkolat egy hézagosan elhelyezett deszka burkolat. A vitorla ívnél megfordítva a szélesebb hézagok lesznek tömörek, ami jobban kiadja a finom vonalak által határolt „negatív" vitorla alakját. Az épület öregedése a szélesebb lamellákon hamarabb jelenik meg összeérve majd a domb természetes világával, ami szőlő indaként fut majd fel a magasba.

FSH V.I.P pavilon döntős pályázata

2012 országos ötletpályázat

első helyezett

Média Építészeti díj 2012

közönség díj

A terv átdolgozása során továbbra is a csapatmunka, a sebesség és az innováció gondolatait tartottunk szem előtt. A pavilon első változata alakjával egy száguldó versenyautót idézett meg. Ezt továbbra is igyekeztünk megőrizni, azonban a bukótér kialakítása miatt, mindenképp a forma megváltoztatása volt szükséges. Ezt az orr megemelésével oldottuk meg, olyan ferde tartókkal, amelyek továbbra is egy Forma 1-es autó orrára engednek asszociálni. A letámaszkodó orr ferdesége követi a többi keret dőlésének sorát.

jövő konyhája pályázat

2013 országos ötletpályázat

kiemelt dicséret 

construma kiállítás

"Anikó és Csaba terve szintén nagyon igényes, szép és átgondolt. A terv lényege, hogy a konyha használat után egy egyszerű bútordarabbá alakítható, így az egyterű lakásokban sem zavaró a jelenléte, sokkal inkább egy szép komód érzetét kelti. A mobilizálható tervvel szintén ugyan az volt a probléma: nem tartalmazott íveket, hajlatokat."

2012Országos Tudományos Diákköri Konferencia

első helyezet

TDK második helyezet

Több mint 100 év eltelt azóta, hogy a Wekerletelep megépült és reményt nyújtott az akkoriban élhetetlenül túlzsúfolt Budapestre érkező, vidéki bevándorlók számára egy emberi környezet megteremtésére. Az 1900-as években ezek a lakások tökéletesen megfeleltek egy 4-5 tagú család számára. Ma, 100 évvel később – kisebb belső átalakítások után – sokaknak még mindig élhető otthont biztosítanak. Vajon a jövő emberének is megfelelnek majd? Mi lesz a Wekerleteleppel a következő 100 évben? Milyen megoldásokat lehetne találni a múlt értékeinek megőrzésére, úgy, hogy a jövő lehetőségeinek se szabjunk gátat?

Szilvaház manufaktúra

2014 msc diploma munka

vörösdiploma

A manufaktúra három funkciót foglal magába; a lekvár főzést, az aszalást és a vendéglátást. A fő épület, a középen elhelyezkedő főző épület. Ebben kap helyet a lekvárfőző konyha, a raktár és a személyzetet kiszolgáló kisebb helyiségek is. Az aszalók egy fedél alatt, de az aszalóházak hagyományait idézve külön lettek kialakítva, lehetőséget adva a béraszalásra is. A vendéglátó funkciót ellátó kóstoló épület hivatott az idelátogató turistákat bevezetni a szilva termesztés és feldolgozás rejtelmeibe. Hatalmas üvegfelületeivel, tökéletes panoráma tárul fel az Öreg-Túrra és a telken kialakított mintagazdaságra is. Az ide telepített helyi szilvafajtákból álló mintakert hiteles képet ad az alapanyagok sokféleségéről. A termelés mellett az épület kialakítása is a helyi építési hagyományokat követi. Ezt példázza az a formai kialakítás, ami a kóstoló és főző épület tornácos világában vagy az aszalók hagyománytisztelő nyeregtetős háziban jelenik meg. Az átforduló burkolattal, az ablakok aszimmetrikus elhelyezésével és az ipari jelleget adó szalagablakok használatával megpróbáltam a racionális parasztházak formai világát és a kortárs építészeti nyelvet közös nevezőre hozni. A három különálló épülethez egy homogén anyagra volt szükség, ami összefogja és egységessé is teszi azokat. A favázat egy átforduló fa deszka burkolat fed le. Az egyszerű geometriának és méreteknek köszönhetően, a helyi anyagok is alkalmasak a megvalósításra. A külső burkolat egy, a szilvafa kéregét, egyedi szürke színét imitáló sötét pácot kap. Az árnyékolást felnyitható, vörös színű helyenként eltolható falamellák biztosítják, amelyeket eredeti szilvafából képzeltem el. Ezek jól ellensúlyozzák a sötét külső “kéreg" színvilágát. Az épületeket egy látszó beton talapzat fogja össze, melynek nyers felülete jól illeszkedik a rusztikus környezethez.

 

Határtalan Építészet – Alkotóhét

2012 Gyöngyös

főszervezők

A „Határtalan Építészet" 2011 szeptemberében alakult meg, amikor - Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség tagja és Dévényi Tamás Ybl-díjas építész szervezésében - 40 erdélyi építészhallgató érkezett Budapestre, hogy közelebbről megismerjék néhány híres magyar építész munkáját. A kirándulás során ellátogattak a Wekerle-telepre, megismerkedtek a magyar szecessziós és a két világháború közötti építészettel, illetve kortárs épületeket is bejárhattak, mint például a Rácz fürdő felújított épülete, vagy a 4-es metró készülő állomása.

Annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a kapcsolattartás, illetve a program bemutatása,  a kirándulás előtti hetekben – hisz a hallgatók Temesvárról, Kolozsvárról és Sepsiszentgyörgyről egyaránt érkeztek – alakítottunk egy facebook-csoportot. A kirándulás utáni napokban a résztvevők elkezdték az itt készített fotókat feltölteni, az élményeket felidézni.

Ekkor gondoltuk úgy, hogy nem kellene a csapatot feloszlatni, inkább érdemes lenne bővíteni. Így alakult meg a Határtalan Építészet csoport, amelynek további célja az lett, hogy egy „önképző kört" alakítsunk ki, ami - kihasználva a facebook adta lehetőségeket - összefogja az építészhallgatókat, építészeket, illetve építészet iránt érdeklődőket. Ha valaki valamilyen érdekes épületet, építészettel kapcsolatos cikket lát, egyszerűen közzéteszi, érdekes gondolatokat, beszélgetéseket, esetleg vitákat indítva el. A kezdetben 40 fős csoport mára 190 főssé duzzadt. A tagok között már nem csak temesvári, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi hallgatók vannak, hanem bukarestiek, győriek, pécsiek, illetve budapesti BME-sek és Ybl-ösök is.

Idén nyáron Dévényi Tamással és Varga Csabával - aki szintén alapító tagja a Határtalan Építészet csoportnak - úgy gondoltuk, annak érdekében, hogy e kapcsolat ne csak virtuális legyen, szervezünk egy alkotóhetet. Ennek a hétnek a feladata és témája a gyöngyösi zsinagóga hasznosítása volt.

  • Black Instagram Icon
  • Black Facebook Icon
  • social_loggg_edited
  • social_loggg_edited_edited_edited_edited

individuARCHT építészet és design